A Radnóti Színház idén úgy emlékezett meg ötvenhatról, hogy beszédtémává avatta a színházon belül az évfordulót, a családi emlékeket, a megemlékezés gesztusát és a fiatalok viszonyát mindehhez. Az intézmény dolgozói egymástól függetlenül nyilatkoztak, ezek pedig együtt adnak ki egy közös képet. Naponta ismerhetik meg egy-egy színész vagy munkatárs nézőpontját, a szövegek mellé pedig a Fotrepanról, egy online fotóarchívumból gyűjtöttünk 1956-os képeket.

Az interjúkat készítette: Kelemen Kristóf.

Rákóczi út 23., jobbra a 21., az Uránia mozi épülete. 1957 - Fotó-Fortepan-UVATERV

Nekem a gimnáziumban még azt tanították, hogy ötvenhat nem forradalom volt, hanem ellenforradalom. Igazából nem nagyon értettem ezt a szót, számomra idegen volt ez a szóösszetétel. Aztán mire megérthettem volna, a történelemtanárom bejelentette, hogy nekünk, negyedikeseknek a következő fél évben a huszadik századi történelem ismétlése helyett szabadfoglalkozásunk lesz, mert neki fogalma sincs, hogy mit kellene mondania a második világháborúról, pláne az azt követő eseményekről. No és mivel pont a rendszerváltozás évében, 1989-ben érettségiztem, ezért ezt az időszakot az érettségi tételek közül is törölték. 

Azóta viszont már megértettem ötvenhatot, sőt, még arról is tudok, miszerint az Év Embere a Time magazin választása szerint 1956-ban „A magyar szabadságharcos” lett. Érdekesség, hogy a következő évben a Time a magyar forradalmat leverő Nyikita Szergejevics Hruscsovot választotta az év emberének.

Ötvenhatról viszont mesélt a nagymamám és az édesanyám is – sajnos már egyikük sem él, így csak az általuk elmondottakra tudok visszaemlékezni. Nagyi akkoriban az Uránia mozinak volt az üzemvezetője, és amikor kitört a forradalom, ő döntött úgy, hogy bezár a mozi, és október 23-án a délutáni és esti előadások elmaradnak. Ezután napokig zárva is volt Budapest egyik legnagyobb filmszínháza.

Édesanyám ’56-ban tizenegy éves volt, és a zuglói társasházuk pincéjében töltötték a forradalom napjait Nagyival és a testvéreivel. Anyu számára – gyerekként – nagy élménnyé vált, hogy az egész ház együtt volt a pincében, napokon keresztül. 

SALLAY ISTVÁN – JEGYPÉNZTÁROS

Bálint András visszaemlékezését itt találjátok

Garai Judit - dramaturg visszaemlékezését itt találjátok

Horváth Szilvi - gazdasági titkár visszaemlékezését itt találjátok

Adorjáni Bálint visszaemlékezését itt találjátok

Schaffler Saca - marketing- és kommunikációs vezető visszaemlékezését itt találjátok

Pál András visszaemlékezését itt találjátok

Őri Rózsa rendezőasszisztens visszaemlékezését itt találjátok

Lovas Rozi visszaemlékezését itt találjátok