A Radnóti Színház idén úgy emlékezett meg ötvenhatról, hogy beszédtémává avatta a színházon belül az évfordulót, a családi emlékeket, a megemlékezés gesztusát és a fiatalok viszonyát mindehhez. Az intézmény dolgozói egymástól függetlenül nyilatkoztak, ezek pedig együtt adnak ki egy közös képet. Naponta ismerhetik meg egy-egy színész vagy munkatárs nézőpontját, a szövegek mellé pedig a Fotrepanról, egy online fotóarchívumból gyűjtöttünk 1956-os képeket.
Az interjúkat készítette: Kelemen Kristóf.
„Nagyon szeretem a Szamárköhögés című Gárdos Péter filmet, abban van egy jelenet, amikor Törőcsik Mari felmegy a lakásba, és a hóna alatt visz egy kenyeret, amit korábban átlőttek, és csak fönt veszi észre, hogy tulajdonképpen őt majdnem megölték – mindez végtelenül egyszerűen van megmutatva. Nekem ez a momentum arról szól, hogy hogyan válik a történelem az életünk részévé. Sose tudod, amikor benne vagy, hogy ez most a történelem, és így tulajdonképpen ugyanolyan egyszerű része lesz az életnek a forradalom, a felkelés, a megemlékezés, mint az az átlőtt kenyér.”
Schaffler Saca, marketing- és kommunikációs vezető
Bálint András visszaemlékezését itt találjátok
Garai Judit - dramaturg visszaemlékezését itt találjátok
Horváth Szilvi - gazdasági titkár visszaemlékezését itt találjátok
Adorjáni Bálint visszaemlékezését itt találjátok
