Radnóti

Hárs Anna - dramaturg, Schneider Zoltán, Szávai Viktória, Bálint András - rendező

2015. január 25-én közönségtalálkozó követte a Jelenetek egy házasságból előadását, amelyen a rendező, Bálint András mellett a két szereplő: Szávai Viktória és Schneider Zoltán, valamint a dramaturg, Hárs Anna válaszolt a nézők kérdéseire.

Bálint András
Jó estét! Alkalmanként ebben a színházban beszélgetést kezdeményezünk a közönséggel és a produkció alkotóival. Ma a 39. előadása volt a Jelenetek egy házasságból című darabunknak. Hogy ment, Viki?

Szávai Viktória
Nem tudom, még nem tértem egészen vissza a realitásokba, de viszonylag jól.

Néző
Az mitől függ, hogy hogy megy az előadás? Mert innen lentről a nézőtérről elég jónak tűnt.

Bálint András
Ez mindig változik természetesen. Ez egy nagyon pontosan kidolgozott mű, de én azt szoktam figyelni, hogy mennyit reagált a közönség, mennyire működtek a tréfás, vicces részek, és a megrendülést kiváltó részek. Szerintem ez stabilan jól szokott menni, de azáltal, hogy egy hónapban már csak egyszer megy, mindig van egy kis izgalom.

Schneider Zoltán és Szávai Viktória

Szávai Viktória
Szerintem ez színészi állapot függő… hogy az ember mennyire tud koncentrálni, mennyire diszponált aznap este, vagy délután… ez egy furcsa helyzet, mert mindig 19:00-tól játszunk, és a szervezet, az idegrendszer arra van beállva… Ez a 17:00 órás kezdés olyan furcsa, mert egy teljesen más időszakban kell topon lenni. Gondoljanak bele, hogy egy normális ember este tíz körül elfárad, mert az a napi rutinja. Nekünk meg egyszerűen úgy van beállva az idegrendszerünk, hogy este hatkor kezd az ember magához térni, hétre kell topon lenni és héttől tízig az az időszak, amikor iszonyatosan pengének kell lenni agyban, koncentrációban. Ez az 17:00 órás előadás mindig zavart okoz.

Néző
És mennyivel hamarabb jönnek be ilyenkor a színházba és próbálják el a darabot?

Schneider Zoltán
Én mindig 2 órával korábban itt vagyok. Tehát ha ötkor kezdődik, akkor én itt vagyok három órakor.

Szávai Viktória
Ez a darab annyira jól be lett próbálva. Általában van egy másfél hónapos próbaidőszak, amikor naponta próbáljuk az éppen aktuális darabot, és a végén van egy finis, amikor a főpróba héten gyakorlatilag csak próbálunk. Az a beköltözés, és akkor délelőtt, este folyamatosan főpróbázunk, aztán nyilvános főpróba, és bemutató. Ez a darab annyira be lett próbálva, annyira pontosan tudjuk, ki mit csinál, milyen tempóban szólal meg, mi az akció, mi a ritmus, hogy én igazából nem félek az egyszeri alkalomtól. Havonta egyszer játszani valamit általában elég rizikós, mert nagyon-nagyon sok idő telik el két előadás között, de nekem ebben biztonságérzetem van. Mert egyrészt bízom a partneremben, másrészt pedig nagyon alaposan bepróbáltuk a színdarabot.

Jelenet az előadásból

Néző
39 előadás után mennyire válik ez rutinná? Vagy az, hogy most havonta egy van, segít egy kicsit? Ahhoz képest, mintha hetente menne.

Schneider Zoltán
Nem tudom, szerintem inkább segít. Segít, mert így valahogy egy kicsit ünnep is lesz ez az egy alkalom, meg arra az egy alkalomra jobban koncentrál az ember. Úgy jobban összekapja mindenét, az idegrendszerét, az erejét, hogy előszedje azokat a régi információkat. Hiába van egy bizonyos rutin benne, frissebbnek tűnik így, hogy havi egyszer megy. De ez az egész mű olyan, hogy muszáj odafigyelni. Nincs az, hogy majd a harmadik beszél, és addig mi ketten pihenünk, mert nincs harmadik.

Bálint András
A magyar színház repertoár színház, a Radnóti is természetesen, és ez azt jelenti, hogy tegnapelőtt Schnitzlertől az Anatolt játszottuk, tegnap Euripidésztől az Oresztészt, mind a két kolléga benne van mind a három darabban. Ma ezt, holnap este meg A Főfőnök megy, a Lars von Trier darab, abban is mind a ketten játszanak. Szóval ezért az amerikai, német, meg angol színészek mindig irigyelnek bennünket. Tehát rutinról azt hiszem, nem lehet szó.

Néző
Mennyit segít a színészeknek, hogy a férfi tipikus férfi válaszokat ad, a nő pedig tipikus nőieket?

Schneider Zoltán és Szávai Viktória

Szávai Viktória
Azt gondolom, hogy Bergman olyan hihetetlen módon ismerte a férfi-nő kapcsolatot, valami olyan elképesztő bölcsességgel és mélységgel ír két ember viszonyáról, hogy szerintem ez ennek a következménye. Bergman valamit nagyon eltalált ebben a férfi-nő viszonylatban.

Néző
És ez segít valamit?

Szávai Viktória
Persze, ezek a határok nyilván összemosódnak, hogy most Marianne-nak hívnak, és úgy mondom ezeket a mondatokat, de közben a saját életem is állandóan bekopogtat, folyamatosan előjön. És itt visszautalok az előző kérdésre, hogy ha havonta egyszer játsszuk, akkor ennyi idő alatt rengeteg minden történik az emberrel. Szerelmes lesz, kiábrándul, csúnyán szakít… rengeteg dráma történhet egy hónap alatt az emberrel, és ezeket mind-mind pakolja bele a színdarabba.

Schneider Zoltán
Meg az is érdekes, hogy a Vikiről van szó meg rólam. Ha ugyanezt például az Adél játszaná és a Szervét Tibi, akkor lehet, hogy teljesen más előadást látnának.

Schneider Zoltán, Szávai Viktória és Bálint András

Bálint András
Ezt csináltuk is 2013-ban a Színházak Éjszakáján, volt Négy jelenet egy házasságból, azt a Zoli rendezte: először ők eljátszották az eredetit, aztán a Petrik a Rétfalvival, Adél a Tibivel, és azt hiszem a Csomós Mari és én … Ez egy improvizáció volt persze, a nagy veszekedős jelenet elejét csináltuk meg négyféleképpen. De az inkább egy ilyen tréfálkozós, kulisszák mögé bámulós dolog volt. Talán Hárs Anna, akivel együtt készítettük a példányt, elmeséli, hogy hogyan született a példány.

Hárs Anna
Nem tudom, hogy a sorozatot hányan látták, ez egy 6 részes sorozat volt eredetileg, és mi ennek a forgatókönyvéből dolgoztunk. Tulajdonképpen több mint a felét kihúztuk, mert egy 17:00-i előadásnál is eltartott volna 22:30-ig körülbelül, hogyha nem. Másrészt pedig erősen túl volt írva, és kicsit elszállt fölötte az idő. Nagyon nem kellett megerőszakolni a szöveget ahhoz, hogy mai nyelvként működjön, ahol poros volt, ott egy kicsit változtattunk rajta. Meg ugye át kellett igazítani, mert nem kétszereplős volt.

Néző
Mennyi idő egy ilyen intenzív szerep után visszaérkezni civilnek, amikor már lemegy ez a feszültség?

Jelenet az előadásból

Szávai Viktória
Én azt gondolom, hogy másnap reggelre igazán. Jó, ez nem azt jelenti, hogy az ember egész éjjel zakatol és pörög, hanem amíg ez a hangulat elmúlik, kimennek a – most is voltak - elrontott mondatok. Nem tudom, kinek tűnt föl, hogy azt bírtam mondani az utolsó képnél, amikor a drága férjem otthagy, hogy Paula épp most kezdett el ragaszkodni hozzád. Holott ezt a saját gyerekemről szólt, Karinról. Ezek az embert úgy nyomasztják. Vissza-visszaköszönnek a dolgok. Flashback. Szóval ez úgy másnap reggelre, amikor az ember fölébred, elmúlik és visszatér az életbe.

Néző
Amikor eljátsszák a szerepet, a következő előadásnál ugyanúgy adják vissza a mondatokat, a szavakat, vagy egy kicsit másképp?

Schneider Zoltán
Az aznapi attitűdön biztosan múlik a dolog, hogy milyen lelki állapotban érkezik be az ember. De nekem könnyű a Vikivel. Ő mondja, én válaszolok, ő megint mondja, én megint válaszolok, és valahogy a mondat már hozza bennem az érzéseket, vagy nem tudom. Jó kollégám.

Bálint András
Két előadásnál tulajdonképpen, ha egy civil, laikus néző beülne és megnézné a kettőt, nem látná a lényeges különbséget. Ez halál pontosan megírt színdarab, meglehetősen bepróbáltuk, be is gyakorlódott…

Schneider Zoltán
Jó, hát az, hogy szétveri a telefont, az nincs benne. (nevetés) Világos, hogy összerakom, mert föl kell hívnia az anyját! Szétszedte a telefont!

Szávai Viktória
Én azon görcsöltem, hogy hogyan fogom felhívni a mamát. Hogy hogyan tovább.

Schneider Zoltán
És akkor még ilyen hülyeség fordult meg az agyamban, hogy én, mint a pszichológiai tanszék docense, értek-e a telefonokhoz. (nevetés) De mondom, muszáj összetennem! És akkor összeraktam!

Néző
Sokat utaltak a gyerekekre, de mégsem eleget. Egy párkapcsolatban, ahol két gyerek van, ott nagyobb szerepük van a gyerekeknek, és ebben a darabban nem volt olyan, csak ráutalások voltak. Ez választás volt? Nem láttam a filmet…

Szávai Viktória
Hadd válaszoljak. Nekem ez egy döbbenetes felismerésem volt, hogy elolvastam egy pár Bergman könyvet, és szerintem sajnos ez belőle jön. Szerintem pocsék apa volt.

Bálint András
Azt hiszem, kilenc gyereke volt Bergmannak, ez sokat elárul róla. Az eredeti darabban szerepel egyszer egy vendégség, aztán az újságíró, vagy a Marianne irodájában ügyfelek, de gyerekek nem, ennek ez a szándéka. Ez most róluk szól, az ő csatájuk, az ő gyönyörűségük, az ő borzalmuk…

Hárs Anna - dramaturg

Hárs Anna
Világos, hogy ez Bergman fókusza, de nem véletlen szerintem. Jól érzi a néző, hogy az embernek hiányérzete van emiatt, mert Johannal iszonyatos nagy problémák vannak, mint apával.

Néző
A férj szájából elhangzik egy olyan kifakadás, hogy mindent tanítanak, mindenről tanítanak, de a lélekről nem, holott ő pszichológia professzor. Ez véletlen?

Hárs Anna
Szerintem megkérdezhetünk pszichológusokat, a pszichológus saját magát nem tudja kezelni általában. Saját élmény az van, de a saját életén belül ugyan azokat a hibákat követi el, mint bárki más. Neki az a dolga, hogy másoknak segíteni tudjon.

Bálint András
Zoli ezt csodálatosan játssza. Ez a mondat az ötös képben hangzik el, amikor egy nagyon rosszul sikerült szerelmeskedés után mindjárt következik a nagy verekedés. Zaklatott lelkiállapotban van, ezt ő kétségbeesésében mondja. És én mindig azt kértem a Zolitól, hogy ezt mélyről, gyomorból, vagy nem is tudom, melyik belső szervéből mondja. Itt már nem okos, itt már kétségbeesett. Egy szétesett, náthás ember.

Hárs Anna
Én mélyen egyetértek ezzel a gondolattal, szerintem nagyon hasznos lenne, ha az iskolában lenne ilyen óra, amikor a gyerekekkel foglalkoznak, hogy hogy vannak, mi van velük, és hogy dolgozzák fel a problémáikat.

Néző
Az alakítás szempontjából ilyenkor Bergman-filmeket néznek először, vagy teljesen ki lett zárva a film, és csak a rendező van?

Szávai Viktória
Én láttam évekkel ezelőtt… De nem szabad megnézni újra, az szerintem tabu. Én láttam a filmet még gimis koromban. Volt valami ködös képem róla, de amikor most elkezdtük próbálni, a közelébe se mentem a Bergman-filmeknek. Az volt számomra a legnagyobb kihívás ebben a szerepben, hogy hogyan lehet úgy megcsinálni, hogy aki itt ül, annak ne jusson eszébe Liv Ullmann és Erland Josephson… Mert ez egy kult film volt anno, és mindenki valamilyen módon találkozott vele, de ne annak egy remixét nézzék, hanem minket.

Jelenet az előadásból

Schneider Zoltán
Egyszer előadás előtt behívott minket András oda hátulra, beállt elénk és azt mondta: nagyon sokat vívódtam, de úgy gondoltam, hogy szeretném, ha ezt eljátszanátok. És odaadta nekünk az eredeti példányt, ezt a száznegyvenháromezer oldalt. De én azt nem olvastam el. Direkt nem olvastam el, mert nagyon sokszor előfordult velem olyan, hogy odaadtak egy darabot, elolvastam, juj de jó, juj de jó, aztán úgy átírták, hogy már elment a kedvem az egésztől. Ha beleszeretnék valami olyan jelenetbe, amit kihúznak, akkor a szívem szakadna meg. Inkább el se olvastam. De átdolgozás után már igen. És jó lett szerintem a mű.

Néző
A másik kérdésem a rendezőhöz, hogy egyértelmű volt, hogy ők ketten játsszák? Vagy szóba került, hogy más is játszhatta volna?

Bálint András
Én aránylag ritkán rendezek. Emlékszem, itt ültünk egyszer, és megláttam őket egymás mellett. Sok-sok éve együtt játszunk. Kollégák vagyunk. Nekem mindig kedves filmem volt meg kedves szerzőm Ingmar Bergman, sok könyvét is olvastam, nagy imádója vagyok, és amikor őket megláttam, egyszer csak megvilágosodtam, hogy nekik kell ezt eljátszani.

Néző
Nekem tetszett a darab, de ami nagyon furcsa a mostani színházi előadásokban, hogy csúnya trágár szavakat belevisznek. Miért van ez?

Bálint András
Nagyon nem szeretem a fölösleges káromkodást, a fölösleges undorító szavak használatát, de ebben a szituációban, tehát abban, amikor az ötös képnél az irodában éjszaka együtt vannak, akkor elszabadul a pokol. A címe is az annak a jelenetnek, hogy Érzelmi analfabéták.
Az a pokol. Aki párkapcsolatban élt és él, és élni fog, az tudja, hogy időnként az pokol. Erről is akartunk mesélni. Ez nem két aranyos ember, ez két csodálatos hétköznapi szörnyeteg, bájos, okos, buta, szenvedélyes, hideg. Olyan sok tulajdonságuk van, csodálatos író a Bergman, és igyekeztünk ezt minél gazdagabban ábrázolni. Azt hiszem, hazugság lett volna, ha bizonyos jelenetekben nem hangzik el egy-egy nem szalonképes, csúnya szó. Ahol van hangsúlya neki.

Előadásfotók: Bálint Dániel