A reblog.hu-n való regisztráció időpontja, a reblog.hu megtekintése során
rögzítésre kerül az utolsó belépés időpontja, illetve egyes esetekben -
a felhasználó számítógépének beállításától függően - a böngésző és az
operációs rendszer típusa valamint az IP cím.
Ezen adatokat a rendszer automatikusan naplózza.
Süti beállítások
Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra,
illetve profilinformációk tárolására alkalmas - jelsorozat, melyet a szolgáltatók
a látogatók számítógépére helyeznek el...
A szolgáltatást a Mediaworks Hungary Zrt.
(székhely: 1082 Budapest, Üllői út 48., továbbiakban: „Szolgáltató”) nyújtja
az alább leírt feltételekkel. A belépéssel elfogadod felhasználási feltételeinket.
Jelen Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató célja, hogy a Mediaworks Hungary Zrt. által tárolt adatok
kezelésével, felhasználásával, továbbításával, valamint a Társaság által üzemeltetett
honlapokon történő regisztrációval kapcsolatosan tájékoztassa az érintetteket.
Mit csinál egy dramaturg? Erre a kérdésre próbál választ adni a jelen írás. Az eddigi interjúkhoz képest nehéz helyzetben vagyunk. Ha azt olvassuk: világosító, asszisztens, súgó, akkor meg tudjuk határozni, milyen feladatok állhatnak a kifejezések mögött. Azonban ha a dramaturg szó jön velünk szembe, sok esetben pislogó tekintetekkel találkozunk. Ez az a színházi munkakör, ami olyan szerteágazó, hogy kevesen tudnák a lényegét pontosan meghatározni és elmagyarázni. Esetünkben Hárs Anna megpróbálkozik a feladattal.
Akik nélkül nem… című, színházi háttérembereket bemutató sorozatunkban most Hárs Annával, a Radnóti Színház dramaturgjával ismerkedhetnek meg. Elsőként Bálint András mesél róla saját szavaival.
„Minden városvezetéssel együtt tudtam működni, ugyanakkor az ellenvéleményemet sem hallgattam el, igazgatóként megtaláltam a helyem. Az is fontos, hogy mindig kitűnő munkatársakat voltam képes választani - az igazgatás ugyanis csapatmunka. Amikor negyvenkét évesen elkezdtem, már nem voltam fiatal, addigra sokat játszottam, filmeztem, néha rendeztem és tanítottam is a főiskolán, tehát rengeteg tapasztalatot szereztem a szakmámról és magamról különféle helyzetekben.” Tóth Berta interjúja Bálint Andrással a színház.hu-n (2015. aug. 31.)
„Sem boldog, sem szomorú nem vagyok. Nyilván több szabadidőm lesz. Voltak mestereim, mint Mensáros László és Ádám Ottó, akiktől megtanultam, hogy meg kell engednünk magunknak, hogy éljünk. Úgy vélem, ha valaki csak a színháznak, kizárólag a szent művészetnek él, kevesebb lesz.” Makrai Sonja interjúja Bálint Andrással a Magyar Nemzetben (2015. szept. 7.)
"Az élet van válságban, a színház mindig tükör"
Fotó: Falus Kriszta
„Bálint András mindig számított a véleményemre, a társulatban gyakran hallattam a hangomat. Ha nem éreznék magamban erőt, kreativitást, bátorságot, hogy embereket tudok motiválni, el tudom hitetni velük, hogy amit megálmodom, az jó, akkor nem vágnék bele egy ilyen feladatba.” Kling József interjúja Kováts Adéllal az origón (2015. szept. 15.)
Sosem vágytam arra, hogy „női ikon” legyek - Beszélgetés Szávai Viktóriával
Fotó: Baktay Péter
„Engem igazából a színházba járó közönség ismer, nincsenek többszázezres nézettségű filmek mögöttem, ráadásul sosem vágytam arra, hogy „női ikon” legyek. Így magánemberként azt tudtam maradni, aki vagyok: látod, itt ülünk egy kávézóban, és nem kapják fel a fejüket a fotelben tespedő vendégek. Nekem ez kényelmes létezési forma. Színésznő vagyok, de meg tudtam őrizni a civil életem.” Poós Zoltán interjúja Szávai Viktóriával a nullahategy.hu-n (2015. szept. 23.)
2015. április 10-én közönségtalálkozó követte a Horváth Csaba által rendezett Oresztész című előadásunkat, ebből közlünk most részleteket.
Bálint András bemutatja a közönségtalálkozó résztvevőit és köszönti a nézőket
Bálint András
Jó estét! Örülök, hogy ilyen sokan itt maradtak és kíváncsiak a beszélgetésre. Itt van Karsai György, a darab fordítója, a produkció dramaturgja, Hárs Anna, valamint a színdarab szereplői. Akit még külön bemutatnék, az Nagy Norbert, aki nem csak a Phrügiai szerepét játszotta a darabban, de a darab zenéit is ő írta.
Az Oresztészt körülbelül fél éve játsszuk, októberben volt a bemutató. Én úgy tudom, hogy Karsai úr harmadszor-negyedszer látta. Hogy tetszett ma este?
1973. április 11-én, 42 éve mutatták be a Jelenetek egy házasságból című filmet Svédországban. Ingmar Bergman művének színpadi adaptációja a Radnóti Színházban 2015. április 11-én, szombaton pedig éppen 42. alkalommal lesz látható! E véletlen egybeesés örömére most megosztjuk Önökkel a Bálint András rendezővel 2013-ban készült interjút, amelyből sok érdekesség kiderül a darab előkészületeiről és a film 70-es évekbeli hatásáról is.
Biztosan sokan elvárásokkal jönnek megnézni ezt a történetet. Szerinted milyen nyomokat hagyott ez a film az emlékezetben?
Az előadást majdnem mindenki a filmhez viszonyítva nézi. Én a filmet annak idején, a 70-es években láttam és nagyon szerettem. Akkoriban éppen egy nagy házassági válságban éltem, úgyhogy nagyon aktuális is volt. De most nem néztem meg újra. Elolvastam sokszor a forgatókönyvet. Azt szokták mondani, hogy a film sötétebb volt, pesszimista, de azt is szokták mondani, hogy fekete-fehér volt - holott valójában színes; úgy emlékeznek, hogy Erland Josephson és Liv Ulmann hangja csodálatos volt - ez Szabó Ottó és Halász Jutka hangja volt, mert szinkronizálva ment. Szóval az emlékek megcsalják az embert.
Hogyan esett erre a forgatókönyvre a választásod? Megint valami válság?
Nem beszélünk magánéletről. Mi már játszottunk egy Bergmant ebben a színházban: a Rítust. Nagy híve vagyok a mesternek. Inkább az írásainak most már, mint a filmjeinek. Gyakran forgatom az önéletrajzát, a Laterna Magicát. Csodálatos. A Stockholmi Nemzeti Színház igazgatója volt hosszú évekig, több színdarabot rendezett, mint filmet. És eszembe jutott Szávai Viki meg Schneider Zoli. Hogy ezek ők.
2015. január 25-én közönségtalálkozó követte a Jelenetek egy házasságból előadását, amelyen a rendező, Bálint András mellett a két szereplő: Szávai Viktória és Schneider Zoltán, valamint a dramaturg, Hárs Anna válaszolt a nézők kérdéseire. Most a beszélgetés második részét olvashatják. Az első rész itt található.
Néző
Milyen racionális vagy irracionális motiváció van egy darab választásában?
Bálint András
Ennek a színháznak, ennek a színpadnak nagyon jól állnak a kamaradarabok, bár időnként próbálkozunk 16 szereplős darabbal is. A Nem félünk a farkastól, a Ványa bácsi az 5-6-8 szereplős darabok. Én, mint a színház igazgatója, azt nézem, hogy mikor ment utoljára egy darab Pesten, lenne-e érdeklődés rá a közönség részéről. De itt döntően az számított, hogy magunkról akartunk beszélni, én is a magam számos tapasztalatáról. A darab akkor jó, ha nagyon személyes.
