Radnóti

Elkezdődött a főpróbahét és az egész színház dupla sebességre kapcsolt. A lassabb, sok megállással szabdalt rendelkező próbák befejeződtek, az előadás pedig kezd összeállni, egységessé formálódni. A tegnapi éjszakát mindenki feszülten várta, hiszen akkor ment először egyben, szinte megállás nélkül a darab. Ilyenkor mindenki feszülten figyel. A jelenetek közti változások technikai kérdései, a fények és a zene helye, illetve a dramaturgiai arányok is megmutatkoznak. Nem is baj, ha minél több hibára derül fény - ebben a fázisban talán pont ez a fontos, hogy kiderüljön, hogy hol kell még olajozni a gépezetet. Közben a színészek is állandóan dolgoznak, nem csak a színpadon, de a szünetekben is épülnek a szerepek. Nagyon érdekes, ahogy a történet életre kel az egyes emberekben.

Hetekkel ezelőtt, a próbafolyamat kezdetén egy szünetben éppen a színpad mögött nézelődtem, amikor valaki szólt, hogy egy bizonyos asztalra ne tegyünk semmit, ne támaszkodjunk neki, és főleg ne üljünk rá. Mint megtudtam, ez az asztal a kellékes fennhatósága alá tartozik, aki nehezen viselné, ha bárki is hétköznapi tárolónak nézné azt. A bemutató előtt másfél héttel már világosan látom a tiltás okát: szó sincs túlzásról, a kellékes asztalkáján most már a legkülönfélébb tárgyak sorakoznak komoly rendszer szerint.

Október 12-én, szombaton a Radnóti Színház volt a Klubdélelőtt vendége. A műsorvezető, Kun Zsuzsa reggel 9 órától beszélgetett Szávai Viktóriával, Schneider Zoltánnal, Pál Andrással, Kováts Adéllal, Valló Péterrel, Szervét Tiborral és Bálint Andrással munkáról, szórakozásról, játékról és szenvedélyről - azaz a Radnóti Színházról.

A részekre kattintva tudja meghallgatni az interjúkat.

1. rész

Többek között azért izgalmas egy próbafolyamatot végignézni, mert gyakran a fontos dramaturgiai pontoknál ér véget az aznapi próba, és ilyenkor kíváncsian várom, hogy milyen irányba haladunk tovább másnap. A csillagos ég esetében ez különösen így működik, mivel sokszor a történetből is napról napra derülnek ki addig ismeretlen részek. A társulat továbbra is nagy kedvvel próbál, és lassan a Bánk bánt is elhagyjuk egy időre, ahogy a darab sötétebb, valóságosabb világa elkezd kibontakozni.

...például a Mozgófényképben.

Író: Nényei Pál

Zeneszerző: Dinyés Dániel

Dalszöveg: Hajós András

Rendező: Göttinger Pál