Radnóti

Mohácsi János rendezői munkájával szorosan összefügg a színdarabok írása és átírása, ebben partnere öccse, István is.

Ezúttal Csiky Gergely Buborékok című színdarabját dolgozták át a Radnóti társulata számára. Hogy hogyan, abból adunk egy kis ízelítőt.

Hárs Anna - dramaturg, Schneider Zoltán, Szávai Viktória, Bálint András - rendező

2015. január 25-én közönségtalálkozó követte a Jelenetek egy házasságból előadását, amelyen a rendező, Bálint András mellett a két szereplő: Szávai Viktória és Schneider Zoltán, valamint a dramaturg, Hárs Anna válaszolt a nézők kérdéseire.

Bálint András
Jó estét! Alkalmanként ebben a színházban beszélgetést kezdeményezünk a közönséggel és a produkció alkotóival. Ma a 39. előadása volt a Jelenetek egy házasságból című darabunknak. Hogy ment, Viki?

Szávai Viktória
Nem tudom, még nem tértem egészen vissza a realitásokba, de viszonylag jól.

Néző
Az mitől függ, hogy hogy megy az előadás? Mert innen lentről a nézőtérről elég jónak tűnt.

2015-ben a Radnóti Színház társulatának tagjai a személyi jövedelemadó 1%-nak fontosságára hívják fel a figyelmet azzal, hogy egy olyan ügy mellé állnak, amellyel a hazai gyermekegészségügy fejlesztését segítik elő.

Immáron negyedik hete zajlanak a Buborékok című, eredetileg Csiky Gergely, esetünkben inkább Mohácsi testvérek által írott darab próbái a színház falai között.

Három héttel ezelőtt a rendező, a tizenhat szereplő, a zenészek, és a számos háttérdolgozó birtokba vették a kisméretű színház egészét. Azóta egy átlagos délelőttön az épület közösségi terei zsúfolásig teltek. Míg néhányan Remete Krisztával - az előadás jelmeztervezőjével - az öltözőben a leendő jelmezeket próbálják, a többiek a büfében már a következő jelenet szövegét mondják össze. Kósza kellékesek és díszítők egyre-másra vágnak át a nyüzsgő tömegen, hogy minden felmerülő ötlet a lehető leghamarabb és legjobban megvalósulhasson, hisz mindeközben a színpadon folyik a próba.

A Radnóti Színház a 2013/2014-es évadban indította el az Irodallam sorozatot, amelynek keretében a vállalkozó szellemű színészeknek alkalmuk nyílik, hogy egy estére kizárólag az övék legyen a színpad, és a saját ízlésüknek, kedvüknek, személyiségüknek megfelelően mutassák be egy hozzájuk közel álló író, költő műveit. A sorozat előző évadban bemutatott előadásai a 2014/2015-ös évadban ismét műsorra kerülnek, így január és március között három fiatal művész önálló irodalmi estjét tekinthetik meg a nézők, minden alkalommal Dinyés Dániel zenész-zeneszerző közreműködésével.

Andrusko Marcella, Szávai Viktória és Adorjáni Bálint arról mesélt, hogy milyen a viszonyuk a versekhez, mennyire nehéz egyedül állni a színpadon, és mit kedvelnek leginkább a saját műsorukban.

Szoktatok verseket olvasni?

Adorjáni Bálint
Ritkábban állok neki verset olvasni, mint regényt vagy novellát. A vers olyan desztillált gondolatokat tartalmaz, amibe nehezebb belekezdeni. De ha már elkezdem, akkor muszáj többet olvasni. Beleveszni azokba a versekbe, amik megérintenek.

Andrusko Marcella
Ha valami miatt eszembe jut egy vers vagy csak egy sor, ami nem tudom, honnan van, esetleg szóba kerül egy költő, akkor szoktam fellapozni a kötetet vagy rákeresni az Interneten és utána olvasni. Nemrég volt a Szabó Balázs-féle versforradalom a facebookon, véletlenül szembejött egy Háy János-vers, ami nagyon megfogott. Számomra az a jó vers, ami pontosan rögzít egy pillanatot vagy hangulatot. És ha ez találkozik azzal, ami éppen bennem van, ami foglalkoztat, akkor azt nagyon sokszor elolvasom. És persze aztán a szerző több más írását is.

Szávai Viktória
A versolvasás nálam összekötődik egy bizonyos lelkiállapottal. Amikor magam alatt vagyok, akkor szoktam versesköteteket elővenni. A versek jó hatással vannak rám. Változó, hogy kit olvasok olyankor. Sokszor nyúlok Pilinszkyhez, de József Attilához is; elolvasom azt a húsz-huszonöt verset, ami szívügyem volt tizenöt, huszonöt és harmincöt éves koromban is. Segítenek eligazodni.