Elindult az évad a Radnóti Színházban! Az első darabot Mohácsi János rendezi, A csillagos ég című előadás premierje október 27-én lesz. A produkcióban szinte az egész társulat részt vesz, ennek megfelelően az olvasópróba zajos és vidám hangulatban telt. Itt elsősorban a kiinduló ötlettel és a szöveg egyik részletével ismerkedtünk meg. Jó volt látni, hogy a darab alapjául szolgáló, nehezen hihető valós történet nyomán az alkotók azonnal ötletelni kezdtek, a beszélgetés a büfében is tovább folytatódott, és előkerültek a témához kapcsolódó személyes sztorik is.

A próbafolyamat első szakaszában a mindig nagyon hálás ’színház a színházban’ helyzet kerül terítékre, a történet ugyanis egy elképzelt (de valahogy, valahonnan mégis olyan ismerős) hazai színházban játszódik. Így két próba kezdődik reggelente a Radnótiban, A csillagos ég és a Bánk bán. A darab nyitójelenetében ugyanis a Bánk bán próbájára érkeznek a színészek, a rendező Abonyi Nóra (Szávai Viktória) pedig hősiesen védelmezi progresszív koncepcióját a kissé még kábult művészekkel szemben. Piller Róbert, Bánkot játszó színész (Adorjáni Bálint) csak Margit, a súgó (Martin Márta) segítségével tud megküzdeni Katona régies nyelvezetével. Melinda, vagyis Kövessy Judit színésznő (Andrusko Marcella) egy elég bonyolult művészetelméleti csapdába esik a rendezőnő elképzelését hallva, mely szerint az előadás során mindig mindenki a színen lesz, akkor is, ha nincs benne a jelenetben. Miközben épp azt igyekeznek tisztázni, hogy Judit mikor van Melindaként kint és mikor bent, az egyre kaotikusabbá váló próba kellős közepén megjelenik Géza bácsi, a portás (Gazsó György). Ő is hasonlóan fontos problémával érkezik: a Piller művész úr reggel nem fújta meg az alkoholszondát, pedig ez a hivatalos szabályzat része. A probléma nem egyszerűen bár, de megoldódik, a próba pedig tovább folyik a kedves gúnyolódások és folyamatos harcok mentén.

Igazából persze A csillagos ég próbái zajlanak, melynek csak egy része a Bánk bán. A kezdeti szövegkönyv folyamatosan bővül, bármelyik pillanatban bekerülhet egy új mondat, vagy érvényét veszítheti egy korábbi. Mohácsi minden új ötletre nyitott, a színpadról, közvetlen közelről figyeli a színészeket. A társulat minden helyzetet és poént komoly precizitással bont atomjaira. A színészeknek lehetőségük van aktívan alakítani az előadást, semmi sincs kőbe vésve, tehát állandó figyelemre és jó kritikai érzékre van szükség. Ez persze nem mindig könnyű, amikor percről percre változik, minden a bizonytalanság ijesztő is lehet. Mégis, könnyen belefeledkezik az ember a próbanézésbe, amikor a színészek improvizálnak, játszanak, adják-veszik a poénokat egymástól. A Bánk bán próbáiról szóló jelenetek tele vannak humorral és (ön)iróniával, miközben nagyon is ismerős kép rajzolódik ki a magyar valóságról. Piller Róbert – Bánk és Szeiler Ferenc – Petur (Schneider Zoltán) például egy kettős jelenetben a rossz színészet teljes eszköztárát felvonultatják. Petur először az információközlés örömétől túlhevülten köpköd, melyet Bánk úgy torol meg, hogy a kelleténél egy fokkal durvábban rázza meg partnerét. Egy gyors váltás, és a következő pillanatban már egy hamleti magasságokban révedező Bánkot látunk, Petur pedig úgy belegabalyodik a „Titokban Bán” kezdetű mondatba, hogy azon még Margit sem tud segíteni.

elkövette: Zsigó Anna

(fotó: Székely Péter)

Az olvasópróbán ellesett pillanatok itt láthatók.