Radnóti

Döntések, következmények, konstellációk kimenetele. 30 éves a rendszerváltás. Vajon annak a "döntésnek" milyen következményei lettek? Milyen reményekkel indultunk neki a demokrácia megvalósításának, és hol tartunk most, 2019-ben? Mi van a közhelyek és a politikai-gazdasági tényezők mélyén? Kis lépésekben az emberi, privát történelem alakította és rajzolta fel végül a magyar társadalom jelenkori helyzetét. Hogy vagyunk ma, mi, magyarok?

Mécs Anna a rendszerváltáskor született, 1988-ban. Író, matematika és magyar szakos tanár. Magyar Fruzsina dramaturg és Mécs Imre lánya. 2017-ben jelent meg első kötete Gyerekzár címmel, mellyel elnyerte az év legjobb első prózakötetét jutalmazó Margó-díjat.

A megállóból a házhoz baktat, nincs járda, errefelé nem gyalogolnak az emberek, mindenki SUV-val jár. Régen mindig azzal húzta Andreát, hogy az osztálykülönbségekből adódó társadalmi buckákat valóban csak ilyen ormótlan városi terepjárókkal lehet leküzdeni. Mihály amúgy se tanult meg sose vezetni, urbánus, ritkán hagyja el Pestet, Újlipóciát is csak Andrea nagyratörő vágyai miatt cserélte le a Rózsadombra annak idején. A szabadság illúziója, ami leginkább foglyul ejt, mondta mindig Andrea újabb és újabb autóit látva, amelyek az örökpanorámás villa teremgarázsában parkoltak. Ezt az örökpanorámát mondjuk úgy nyerték, hogy a mögöttük lévő ház örökpanorámáját vették el.

A ház csendes, Mihály értékelte a gesztust, hogy Andrea nem változtatta meg a kapukódot, miután ő elköltözött. Bármikor bejöhet. A medencéből éppen a Budai Várra látni. Andrea köntösben, bal kézzel behúzza maga mögött a teraszra nyíló üvegajtót, jobb kezében egy pohár Aperol. A kanapéra mutat, siess, ott várja Mihályt az atléta és a rövidnadrág, az asztalon a laptop már nyitva. A földszinti vécébe megy, amit csak a vendégek használnak, imbolyogva átöltözik.

Leülnek a kanapéra. Nyúzottnak tűnsz, mondja Mihály, és kérdőn néz a tapaszra Andrea homlokán. Andrea legyint, és inkább visszalő, te is voltál már jobb bőrben. Visszautasították a tanulmányomat, tudod, azt a 19. századi eszmetörténeti írást, túl elfogult... mindent vártam a Sándortól, csak ezt nem. A Skype búgása akasztja meg Mihály zsörtölődését. A képernyőn feltűnik Lili. Aranyom, mondja édeskésen Andrea, és egy csókot nyom a kamerára. A kép kicsit szaggat. Sziasztok, köszön, és rázza a fejét, kilógtok a képből, így egyikőtöket se látom. Andrea és Mihály egymásra néz, majd egyszerre felemelkednek, és közelebb ülnek egymáshoz a kanapén. Mihály kényszeredetten átkarolja Andreát. Lili feltartja a hüvelykujját, majd rögtön a szája elé emeli a kezét, és egy nagyot ásít. Szorri, tíz perce keltem. Ügyeltem. Ti, hogy vagytok? Andrea belekortyol a poharába, majd gyorsan belekezd, mielőtt a zavart csendjük elárulná őket. Képzeld, drágám, egy új beruházásban vagyok a Duna mentén, a 13. kerületben, egy álom lesz, majd karácsonykor megmutatom. Mondjuk az épületek magasságába megint belekötöttek. A CONST-os üzletfejlesztési igazgatótól a múltkor izgalmas pletykákat hallottam, szerintem meg tudom szorongatni a... Észreveszi, hogy Lili Mihályt nézi a kamerán keresztül,
aki alig érthetően maga elé motyogja, hogy bűnözők. Apa, te mesélj, kéri. Hát, engem tegnap kirúgtak. Eljöttél, helyesbít Andrea. Eljöttem, mielőtt kirúgtak volna. Nem kellett volna felszólalnod azon a tüntetésen − Andrea szerette, ha övé az utolsó szó. Azért megvagy? Fogjuk rá, legyintett Mihály. Mondtam apádnak, hogy ennyi alatt szerzek neki egy jól fzető asztalt, csettint Andrea, és azt csinál ott, amit akar.

A kanapéval szemben egy hatalmas mozaikkép van a falon, Mihály rajta felejti a szemét. Hármukat ábrázolja, Lili középen, tízéves rajta, akkor költöztek ebbe a házba. Mihály szinte mindenét elvitte, amikor visszaköltözött Újlipóciába, az arca mozaikdarabjait nem kaparta le a falról. Harminc éve, amikor Andreába beleszeretett, összevagdosták az igazolványképeiket, és egy arcot raktak ki belőle. Nagyon hasonlítottak. Mihály meg is döbbent, hogy a tősgyökeres pesti zsidófiú és a kis faluból feltörő parasztlány milyen egyforma.

Ezt a mozaikot Andrea egyik felkapott művészbarátja csinálta, az egyik, akiket támogatni szokott. A festett mozaikok között kis tükördarabok. A vár tükröződik bennük, a vár apró darabjai. Tele van a ház az elmúlt tizenöt év pár évig ünnepelt képzőművészeinek alkotásaival. Mint trófeák függnek a falon.

Inkább te mesélj, kérleli Mihály. Itt minden ok. Tegnap költöztem át. A szobám kicsit lepra, de hát ez van. Hiányoztok. Persze nem a sok veszekedés. Az osztály? Azt bírom, magyar osztálynak szoktuk hívni, kávézni kábé mindig magyarokkal szoktam. Csak nagy a dugó reggel, alig érek be. Az autók... csóválta a fejét Mihály, de azok legalább nem cserélik le naponta, mint mi, mondta. Itthon minden hülye rögtön hitelre autót vesz, ha egy kicsit nyikorog alatta, mintha ebben mérnék az embert. És ti, anya? Minden rendben?
Hallgatnak. Csöngetnek. Andrea Lilit nézi, a szemébe akarna, de nem tud a kamerán keresztül. Közben nyúl az Aperolért, leveri. Az üvegcserepek között a pirosas-narancssárga koktél szétfolyik. Újra csöngetnek. Renáta, ordít Andrea, és próbálja összeszedni a szilánkokat. Most el kell szaladnom, jöttek hozzám, én meg még itt pongyolában, a mutatóujjára nyom csókot, azt érinti a kamerához. Andrea felszalad a lépcsőn, Mihály visszamegy a vendégvécébe. Lehajtja a fedőt, ülve veszi vissza az utcai ruháját. A nyitott bejárati ajtón át látja, ahogy Renáta beengedi a vendégeket a kertkapun. A polgármesterhelyettes és a felesége. Nincsenek túlzottan elragadtatva, állapítja meg magában kárörvendve, a vendégek nagy része miatta jött lelkesen. A csodabogár történész, akivel az örökpanorámás teraszról madártávlatból lehet merengeni a dolgok folyásán. És aki puszta lényével és tisztánlátásával legitimálja azt az életet, amit ők is élnek. Mihály a garázshoz vezető lépcsőhöz megy. Leoson. A garázsban vár egy kicsit, hogy a polgármesterhelyettes biztosan beérjen a házba a feleségével együtt. Négy autó áll a garázsban, a Jaguárnak behorpadt az eleje. A fényszóró darabokban. Előtte Andreával ilyen nem történhetett volna.

Az utcán friss a levegő. Elindul lefelé, viszi a lába. Még visszanéz a házra, látja, hogy
az előtte lévő telken építkeznek. Az örökpanoráma veszélyben.

Megjelent a Radnóti 2019|2020-as Évados Magazinjában.