Radnóti

A Radnóti Színház a 2013/2014-es évadban indította el az Irodallam sorozatot, amelynek keretében a vállalkozó szellemű színészeknek alkalmuk nyílik, hogy egy estére kizárólag az övék legyen a színpad, és a saját ízlésüknek, kedvüknek, személyiségüknek megfelelően mutassák be egy hozzájuk közel álló író, költő műveit. A sorozat előző évadban bemutatott előadásai a 2014/2015-ös évadban ismét műsorra kerülnek, így január és március között három fiatal művész önálló irodalmi estjét tekinthetik meg a nézők, minden alkalommal Dinyés Dániel zenész-zeneszerző közreműködésével.

Andrusko Marcella, Szávai Viktória és Adorjáni Bálint arról mesélt, hogy milyen a viszonyuk a versekhez, mennyire nehéz egyedül állni a színpadon, és mit kedvelnek leginkább a saját műsorukban.

Szoktatok verseket olvasni?

Adorjáni Bálint
Ritkábban állok neki verset olvasni, mint regényt vagy novellát. A vers olyan desztillált gondolatokat tartalmaz, amibe nehezebb belekezdeni. De ha már elkezdem, akkor muszáj többet olvasni. Beleveszni azokba a versekbe, amik megérintenek.

Andrusko Marcella
Ha valami miatt eszembe jut egy vers vagy csak egy sor, ami nem tudom, honnan van, esetleg szóba kerül egy költő, akkor szoktam fellapozni a kötetet vagy rákeresni az Interneten és utána olvasni. Nemrég volt a Szabó Balázs-féle versforradalom a facebookon, véletlenül szembejött egy Háy János-vers, ami nagyon megfogott. Számomra az a jó vers, ami pontosan rögzít egy pillanatot vagy hangulatot. És ha ez találkozik azzal, ami éppen bennem van, ami foglalkoztat, akkor azt nagyon sokszor elolvasom. És persze aztán a szerző több más írását is.

Szávai Viktória
A versolvasás nálam összekötődik egy bizonyos lelkiállapottal. Amikor magam alatt vagyok, akkor szoktam versesköteteket elővenni. A versek jó hatással vannak rám. Változó, hogy kit olvasok olyankor. Sokszor nyúlok Pilinszkyhez, de József Attilához is; elolvasom azt a húsz-huszonöt verset, ami szívügyem volt tizenöt, huszonöt és harmincöt éves koromban is. Segítenek eligazodni.

A színházi alkotók sokszor merítenek személyes élményeikből, így most előadásaink kapcsán, azok tartalmára asszociálva ugyanazt az 5-6 rövid kérdést tesszük fel az alkotóknak (legyen az színész, díszítő, rendező vagy jelmeztervező.) A hatodik részben az Anatol és a nők című előadás három szereplőjét, a darab zeneszerzőjét és a kellékesét kérdeztük. Az előadást legközelebb november 26-án és december 5-én láthatják!

1. Ismersz-e személyesen mai Casanovát?
2. Melyik korba, évszázadba mennél vissza a legszívesebben, és miért?
3. Mit gondolsz arról, aki több vasat tart a tűzben a szerelmi életében?
4. Számodra mi jelenti a felhőtlen kikapcsolódást?
5. Szereted a darab helyszínéül szolgáló Bécset?

1) Új tagként az első bemutatódnál rögtön a teljes társulattal dolgozhattál együtt. Milyen volt?

Jó és meghatározó élmény volt. Izgalmas volt olyat csinálni, amit mi akkor útközben hozunk létre, amiben mindenkinek benne van a kézlenyomata. Mohácsival dolgozni olyan szempontból is élmény volt, hogy összehozta az embereket, jobban megismertük egymást. A próbafolyamat során szinte elejétől végig ott volt mindenki. Érdekelt minket, és ez nagyon jó érzés volt. Amikor valaki épp nem volt színpadon, akkor lent ült a nézőtéren, néztük egymást. Szerintem fontos előadás ez a társulat életében.

Parti Nagy Lajos írásai, darabjai, az egész világa régóta közel állnak hozzám. A Színművészeti Egyetemen már készítettem egy jelenetet a Mauzóleum című darabjából. Ez jól sikerült, úgy éreztem, hogy valamit sikerült eltalálnom ebben a pici etűdben. És azóta gondolkodtam rajta, hogy egyszer szívesen kezdenék valamit Parti Nagy-írásokkal. Így amikor megkaptam ezt a lehetőséget, hogy készíthetek egy Irodallam-estet, rögtön Parti Nagy Lajos ugrott be. Persze nem vagyok benne egyedül, mert ez egy közös munka Dinyés Danival; ő nem csak zeneszerzőként és zenészként működik benne közre, hanem partnerként és alkotótársként is.

Úgy érzem, nagyon jól tudunk együtt gondolkodni meg dolgozni. A műsorban az Ibusár és a Mauzóleum című drámákból vannak részletek, és monológokká szerkesztett novellarészletek is vannak benne. Meg persze dalok. Ez szerencsére adta is magát, hiszen például az Ibusár tele van dalokkal, amikhez eredetileg Darvas Ferenc komponált remek zenét, de most Danit is megihlette, új zenéket írt hozzá. Így akik jól ismerik az Ibusárt, azoknak is biztosan tartogat meglepetéseket ez az este.

"...nyugodtan lehetek táncosnő, mondja ,van táncosnő viaszból is, mit akarsz? Pecsenye-fittness és hattyúk tava. Erre elpirulok és csúszik is le az arcom a kivágásomba. Összearcozom a topomat.  Lehet, hogy, tele kéne rakni a szám jégkockával, ha esetleg a melegtől van ez az arc-dolog?"

Parti Nagy Lajos: Pecsenyesor (részlet)

A bábokért köszönet a Budapest Bábszínháznak, a Kolibri Színháznak és Orosz Klaudia bábtervezőnek!