Radnóti

Rendelkezőpróba. Ez olyasmi a színházban, mint a szabásminta készítése a szabóműhelyben. Az anyag adott - esetünkben az Anatol az, de hogy a ruha (vagyis az előadás) milyen szabású legyen, egyenes vonalú vagy ejtett, sliccelt vagy raffolt, zsabós vagy zsebes - az most dől el. A rendező nagy vonalakban vázolja, hogy képzeli a jeleneteket. Mind tartalmilag, mind formailag. Honnan hova megy színész, honnan hová tart a jelenet. És ez az első nagy csaták időszaka is, ugyanis ekkor találkoznak a rendező és a színészek elképzelései. Különösen izgalmasan alakul ez Bálint András és Pál András - vagy ahogyan Schneider Zoltán hívja őket: a két Anatol - esetében. Az Andrások nagyon különböznek, de sok szempontból hasonlítanak is.

Harmadszor dolgozol a Radnóti Színházban, milyen kihívásokkal kell megküzdeni ezen a színpadon?

Mindig az adott mű a kihívás. Az aktuális tér, a darab viszonylatában persze lehet kellemetlen, de akár kifejezetten kedvező is. A Radnóti Színház esetében a kétszintes nézőtér okoz némi problémát, a láthatóság szempontjából. Erre mindig egy kicsit jobban oda kell figyelnem.

Arthur Schnitzler: Anatol. Olvasópróba. A színészek, az ügyelő, a súgó, a dramaturg, a kelléktárvezető, a ruhatárvezető, a világosító, egyszóval mindenki, akinek dolga lesz az előadással a társalgóban - magyarul büfében - tömörül. Ja, és persze az igazgató, aki ezúttal a rendező is egy személyben.

Elindult az évadunk szeptember 20-án a Színház hátulról című programunkkal, ahol Bálint András igazgató ismertette az évad bemutatóit, beszélgetett az alkotókkal, valamint rövid részleteket is hallhatott a nagyérdemű a készülő előadásokból. Nézze meg képes tudósításunkat.