"Szörnyű, hogy szaladnak az órák,
a nap mily gyorsan elsuhan,
reggel indulok pénzt keresni
s mire megjövök, este van.
Kislányomat már alig látom,
szinte ünnepnap, hogyha lát,
máskor csak hang a telefonban…
S ez így megy egész héten át,
így megy ez hónapokon át, és
nem érek már rá semmire,
szeretném még megírni ezt-azt,
de senkinek sem érdeke,"
Szabő Lőrinc: Monológ a sötétben (részlet)
