Ebben az évadban a szeptemberben megjelent Radnóti Magazinból közlünk szövegeket és fotókat. Természetesen a kiadvány elérhető a színházban és a látogatott kulturális helyeken. Részleteiben pedig majd a honlapunkon is közöljük az online lapozgatós verziót. Addig olvassák itt is a színházról szóló és a színészek által írt szövegeket!

Elsőként Kováts Adél évadindító beköszönőjét közöljük.

 

„Az első 2 év lesz nagyon nehéz, aztán már hátradőlhetsz.” – mondta nekem két évvel ezelőtt egy, a színházvezetésben már jártas kollégám. Igaza volt, és most már érdemes vissza is nézni. Eltelt 2 évad, a Radnóti hasonlít az elképzeléseimhez, a megálmodott színházhoz, inspirálnak az eredmények, jó dolog színházat vezetni. De hogy hátradőlhetek-e most, amikor egy kemény évad elé nézünk? A szomszédban zajló építkezés idejére a színpadunk kisebb lesz, számos darabunkat vendéghelyen játsszuk, és az új bemutatóinkból négyet erre a szűkített színpadra kell megálmodnunk. Egy újat pedig a Tesla Loft termében mutatunk be. Elhagyjuk a komfortzónánkat, kockacukornyi színházunkat, de nem költözünk, csak „tájolunk” Budapesten és vidéken is. Folyamatosan mozgásban leszünk, és elmozdulásunkkal körberajzolunk egy zónát Budapesten, amelynek a pontjait a Radnóti szellemisége is összeköti. Ezt a túlméretezett, kicsit aránytalan szívzónát jelöljük ki Radnóti zónának. Tudom, hogy van, akinek ez a „csillagtúra” kényelmetlen lesz, van, akinek kaland, én úgy fogom fel, hogy ez lehetőség arra, hogy kipróbáljuk magunkat más terekben, új közegben, ez egy izgalmas kihívás lesz és nem túlélőtúra. Nem vagyunk egyformák. Van, aki az állandóság híve, van, aki kockáztat, és van, aki kíváncsi, ez érvényes a társulatra és a közönségünkre is. Nyitottság kell a befogadó színház részéről is, hisz a bérleti díjon túl az előadásainkkal a brandünket és a szellemiségünket is befogadják. Szerintem ezekből az együttműködésekből csak jó származhat a befogadónak és a „mozgó” színháznak egyaránt. Az együttműködésre most különösen nagy szükségünk van minden területen. Hiszek az olyan együttműködések erejében, amiből mindkét fél építkezhet.

Hátradőlés? Ebben az évadban semmiképp sem, mégis úgy gondolom, hogy egyfajta rutin megszerzése és a már nem ismeretlen ügymenetek miatt lesznek hátradőlős pillanataim. Például amikor majd kezembe veszem ezt a kiadványt, a Radnóti Magazin második számát, amely lenyomat arról, hogy mi ma a Radnóti, szellemiségében, küldetésében és vizuális világában. Benne kortárs íróink és az együttműködőink a színház kérésére a komfortzóna köreit járják be, a társulat színészei érzékeny kérdésekre adnak kitárulkozó válaszokat, leendő bemutatóink alkotóival pedig személyes hangvételű interjúkat olvashatunk. Mindezt Dobos Tamás fotográfus és operatőr művészi fotói, Tóth Andrej plakát- és képzőművész grafikái és Yann Baillieul munkája teszik egésszé. Benne minden az elmozdulásra, a kizökkenésre, a határátlépésre reagál.

Kedves Közönségünk, hagyják el bátran a komfortzónájukat, üljenek fel a képzeletbeli zónázóra, dőljenek hátra, és jöjjenek velünk hat helyszínünk mindegyikére!

Kováts Adél

fotó: Dobos Tamás