Csodálom a magyar színészeket | Andrei Şerban 

A World Press Photo budapesti kiállítás egyike a Radnóti Színház együttműködő partnereinek. Miközben a World Press Photo a tágabb világunkról ad képet, mi a Radnótiban, a körülöttünk lévő valóságot idézzük meg. És így együtt, teljesebb "képet" adunk a nézőnek, a közönségnek.

Rajongok az utazásért. Keresem a kalandot, ez éltet. Ilyenkor friss oxigénnel és új benyomásokkal töltődöm fel. Lenyűgöző élmény, amikor az ember olyan színészekkel dolgozhat együtt, akikkel korábban sosem találkozott. Ugyanakkor mindig kockázatos is. Hogyan találhatjuk meg a leggyorsabban a közös nyelvet? Nyelvi és kulturális különbségek természetesen mindig lesznek, de létezik valami, ami mindnyájunkban megvan: egyfajta alapvető emberi nyitottság és törődés. Jóleső érzés megtapasztalni, hogy ugyanazon a hullámhosszon rezgünk, azonosak a vágyaink és a céljaink. Vigaszt és erőt nyújt.

0 Tovább

Figyelsz, reagálsz, gondolkozol, nyitott vagy és kíváncsi | Alföldi Róbert

A World Press Photo budapesti kiállítás egyike a Radnóti Színház együttműködő partnereinek. Miközben a World Press Photo a tágabb világunkról ad képet, mi a Radnótiban, a körülöttünk lévő valóságot idézzük meg. És így együtt, teljesebb "képet" adunk a nézőnek, a közönségnek.

Nem hiszem, hogy a III. Richárda gazemberségről és a gonoszságról szól - azért ez túlzottan is leegyszerűsítése a dolognak. Nekem inkább arról: ki hogyan és miként próbálja igazolni a saját létét és a sorsát. Mert ez, szerintem, mindenkinek létező élmény és feladat. Még ha nem is III. Richárd-i szinten.
Lehet, hogy egyfajta különleges ajándék ez a szerep nekem, de Andrei Şerban-nal dolgozni még nagyobb ajándék! Eszelősen energikus, hihetetlenül felkészült, és iszonyatosan figyel. De tényleg: egy percre sem hagy ki, minden egyes pillanatban figyel. Nem is tudom igazán elmondani, hogyan és miként, de az egyszerűen fantasztikus benne, hogy nagyon-nagyon pontosan vezeti az embert. Ám ezt úgy tudja csinálni, hogy közben művészileg is egymásra talál a színészekkel.

0 Tovább

Nekem szerencsém volt, a színház megmentett a szótlanságtól | Lovas Rozi

A World Press Photo budapesti kiállítás egyike a Radnóti Színház együttműködő partnereinek. Miközben a World Press Photo a tágabb világunkról ad képet, mi a Radnótiban, a körülöttünk lévő valóságot idézzük meg. És így együtt, teljesebb "képet" adunk a nézőnek, a közönségnek.

A színházban a legjobban a láthatatlan dolgokat szeretem. A lelkeket, a pillanatokat, a miérteket, a csöndeket, a kételyeket, a döntéseket, a képzeletbeli cérnaszálakat, amik hol elszakadnak, hol megerő-södnek… a szívdobbanást, a szívszakadást… a magányosságot… a legeslegapróbb hétköznapiságot. Igen, azt hiszem, szeretem elemezni, megérteni és kinagyítani a hétköznapinak nevezett, egyszerű dolgokat. Mert onnantól kezdve, hogy személyessé válnak, hogy a sajátoménak érzem vagy vágyam támad megérteni a másikat, már egészen meghatározó és nagy dolgoknak tűnnek. Mert valahogy minden egyszerűen és egészen pici formájában az emberből, az emberben indul. Aztán meglehet, hogy pici is marad, meglehet, hogy majd csak nagynak tűnik, de az is lehet, hogy felnövekszik akkorává, hogy behullámozza az egész világot.

0 Tovább

Megszokhatatlan, de mi mégis tökéletesen megszoktuk | Valló Péter

A World Press Photo budapesti kiállítás egyike a Radnóti Színház együttműködő partnereinek. Miközben a World Press Photo a tágabb világunkról ad képet, mi a Radnótiban, a körülöttünk lévő valóságot idézzük meg. És így együtt, teljesebb "képet" adunk a nézőnek, a közönségnek.

A kislány nagyon fél. Arcán rettegés és a múlt, ami rettenetes, a jelen, ami könyörtelen, és a jövő, amiről ki tudja, lesz-e egyáltalán. Egész életünkben ezeket a képeket néztük. Múltbéli, jelenkori és jövőbeli háborúk rettegéstől feszülő képeit. Ha nem mutatják is, látjuk szemközt a katonákat, rendőröket, csendőröket, milicistákat, terroristákat, a szabadcsapatok tagjait, kopaszokat, gárdistákat, keretlegényeket, az erőszakot. Megszokhatatlan, de mi mégis tökéletesen megszoktuk.

0 Tovább

"mintha a sok különböző sorsú nő valójában egyetlen NŐ lenne" | Sodró Eliza

A World Press Photo budapesti kiállítás egyike a Radnóti Színház együttműködő partnereinek. Miközben a World Press Photo a tágabb világunkról ad képet, mi a Radnótiban, a körülöttünk lévő valóságot idézzük meg. És így együtt, teljesebb "képet" adunk a nézőnek, a közönségnek.

"Egyszer álmomban találkoztam a 4 éves önmagammal. Épp farsangi buli volt az oviban, és Kiseliza egyenes
derékkal klaffogott felfelé egy lépcsőn magassarkú cipőjében, ondolált frizurával, fodros szoknyáját kecsesen a hüvelyk- és mutatóujja között tartva. "Nahát Eliza! - kérdeztem mosolyogva - Te minek öltöztél? Királykisasszonynak?" Kiseliza lesújtó pillantást vetett rám: "Nőnek." - felelte, majd magasra emelte hegyes kis orrát és faképnél hagyott.
Gyerekkoromban én is olyan menő akartam lenni, mint a fiúk. Beálltam focizni, rockot hallgattam, autóskártyát gyűjtöttem, motoroztam. Az volt a tuti tervem, hogy ha
olyan leszek, mint ők, akkor észrevesznek. Ha nőcisen öltöztem, az csak egy jelmez volt. Egy maszk. De talán ez a dolog más lányokkal is megesett. Talán amikor ősanyáink emancipálódtak, és azt mondták, hogy mindenki egyenlő, azt véletlenül úgy értettük, hogy mindenki egyforma...

0 Tovább

Radnóti

blogavatar

A Radnóti Miklós Színház blogja. Hírek, információk, érdekességek.

Facebook

További képek Instagram oldalunkon

Instagram

Hírlevél feliratkozás

* indicates required